Mért van Uram,Te tudod,hogy az én szívemben,
Változó a szeretet,irántad úgy érzem.
Van mikor mindenre kész,érted a szívem.
Néha pedig úgy érzem,hogy hidegen hagy minden.
Néha úgy buzog a szívem,mint valami forrás.
Van amikor úgy érzem,nincs bennem buzgóság.
Van amikor úgy érzem,mintha szívem égne.
Irántad érzett szeretet,felhatol az égbe.
Van amikor úgy örülök,mintha mennyben volnék.
Néha pedig ellankadok,körül vesz a kétség.
Nem jól van ez azt hiszem,Uram segíts rajtam.
Hogy ami nem jó bennem,azt én mind elhagyjam.
A Te forró szereteted,töltse be szívemet.
Akkor tudom én biztosan,szeretlek Tégedet.
Vida Bálint 1977.05.10.
